Október 6 - Nemzeti Gyásznap

Adásnap: 2018-10-05

https://youtu.be/Ogl20CF67W8 Október 6-án Nemzeti Gyásznap köszönt a magyar lakta területekre. Az 1848-as Forradalom és Szabadságharc eszméje, üzenete ma is aktuális. Az áthallások időszerűvé teszik a 12 pont felidézését napjainkban is.
"Mit kíván a Magyar Nemzet?" Már az előszó, a preambulum is csodálatos: Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kívánjuk a sajtó szabadságát, nemzeti őrsereg, közös teherviselés, a katonaság esküdjék meg az alkotmányra, unió.
A sikereket, a történteket mindenki ismeri, a győztes forradalmat csak idegen seregek, az orosz katonák tudták leverni.
A magyar sereg Világos közelében tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább folytatni harcot.
A győztesek Haynau vezetésével diadalmas vérfürdőt rendeztek. Közel 2 évtizeden át nehéz idők jöttek országunkra.

Aradon 1849 október 6-án a szabadságharcban játszott szerepük miatt tizenhárom honvédtisztet végeztek ki. A szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt.
A rangidős Kiss Ernő honvéd altábornagy, korábban császári és királyi ezredes volt. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten.

Az ítéletek kihirdetését, a kivégzések mikéntjét és sorrendjét részletesen kidolgozták. Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele. A legtöbb mérget Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta és így Vécsey került az utolsó helyre.

Négyük kivégzésnél 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.

A többieket felakasztották.
Vécsey Károly büntetését azzal súlyosították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, ezért őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.

A diadal, a vérfürdő a nyilvánosság, a nyilvános megszégyenítés nélkül nem lehetett teljes. A bosszú, a hatalom gyalázatos önkénye, a a halottak megszégyenítése nem volt a bécsi udvar ellenére. Sőt. A kivégzést követően az elítéltek maradványait elrettentésül közszemlére tették. A felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait. A művelt bécsi udvar, az uralkodó mai napig nem kért elnézést a gyalázatért. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el.

Kik voltak Ők?

Lázár Vilmos, Gróf Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Lovag Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezich Károly, Nagysándor József, Gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Gróf Vécsey Károly.

Kevesen beszélték jól nyelvünket, mégis igaz magyarokként, hősökként emlékezünk rájuk. Van kire emlékeznünk. Van miért emlékeznünk. Tudunk még emlékezni? Felednünk nem szabad, tanuljunk sorsukból, példájuk ma is aktuális.









Tisztelt látogatónk!

Az oldalon lévő videótartalmak megtekintéséhez engedélyezze az Adobe Flash Player futását!